A gasztronómia nyomában: Nepál

Mióta elkezdtem főzni magamra, nem csak a hagyományos, magyaros ízekkel és kis hazánk konyhájával ismerkedtem meg, hanem a különböző nemzeti konyhákkal is. Imádom a francia konyhát, a mártásokat és a lágy, semleges ízeket, de a japán konyha is beszippantott. Az internetet szoktam használni inspirálódásra, nem nagyon veszek papír alapú szakácskönyveket. Így találtam rá egy gasztrobloggerre, aki körbe utazta a világot és rengeteg ország szokásait, hagyományait és ételeit bemutatja az olvasóinak. Élvezettel olvasom az úti leírásait és egy-két receptet már ki is próbáltam tőle. Mindegyik írása izgalmas szerintem, de ami igazán beszippantott, az a nepáli beszámoló volt.

Ázsia gyöngyszeme-Nepál

Sosem jártam még Ázsiában, ezért nagyon szokatlan volt számomra az ottani élet, a szokásaikat furcsának találtam első olvasásra. Nem tudtam, hogy a nepáliak többsége nem nagyon eszik húst, ezért az ételeik főként krumpli vagy tészta alapúak. Ki is próbáltam egy zöldséges tészta receptet, de be kell valljam, nem voltam maradéktalanul elégedett a végeredménnyel. Ennek ellenére magába szippantott Nepál, el is határoztam, hogy amint lehetőségem nyílik, elutazom és a saját szememmel nézem meg a híres teát és a hegyeket. Sajnos sokáig nem volt alkalmam megejteni ezt a kis kiruccanást, de múlt hónapban adódott egy lehetőség és azonnal lecsaptam rá.

Mindenhol Buddha van

Nepáli tartózkodásom alatt megismerkedtem az ottani ételekkel, többnyire helyiektől lestem el főzési fortélyokat és élvezettel válogattam a különleges alapanyagok között a piacon. Volt idegenvezetőm, aki anyanyelvi szinten beszélte a nyelvet, úgyhogy szerencsémre nem volt gond a kommunikációval. Ami föltűnt, hogy rengeteg Buddha szobor van minden házban kirakva, de az utcákon is árulják őket. Mindenféle méretben, fából, kőből kifaragva, ülő Buddha, Buddha feje, színes Buddha, túldíszített szobor, egyszerű szobor… Minden változatban kaphatók voltak a szobrok, úgyhogy vettem is néhányat. Nem gondoltam túl a dolgot, elméknek vettem őket, hogy majd kirakom otthon a polcra a kis Buddhákat vagy adok belőlük anyukámnak és a barátnőimnek, hátha örülnek neki. Amikor az idegenvezetőm meglátta a szerzeményeimet, csak mosolygott, hogy tipikus turista módra összevásároltam minden félét, pedig ezeknek komoly jelentése és szimbolikája van. Be is avatott, hogy mi mindent kell tudni a Buddha szobrokról. Mindenre nem emlékeztem pontosan így utólag, de megtaláltam az interneten a részletes leírásokat: https://www.nepalitermekek.com/blogs/blog/buddha-szobrok-jelentesei.

Komoly háttere van a Buddha szobrok elhelyezésének, nem csak kirakjuk őket a polcra

Érdeklődve hallgattam, hogy nem mindegy, a lakásban hova teszi ki az ember a szobrokat, az sem mindegy, hogy merre néz Buddha arca, melyik szobában van, milyen hangulatban vettem meg, mi a szándékom vele, vagyis mire szeretném használni. Teljesen ledöbbentem, mert bele sem gondoltam, hogy ezek a szobrok egy vallás „tartozékai”, olyanok, mint a feszületek a katolikusoknak vagy a menóra a zsidóknak. Bár nem vagyok buddhista, azért tisztelem a buddhista hagyományokat és szokásokat, úgyhogy a lakásban az előírásoknak megfelelően igyekeztem kitenni a szobrokat. A konyhába, a fürdőszobámba és a hálószobába nem tettem, de a padlóra sem. Mindegyik szobor az ajtó felé néz, mert így állítólag bevonzzák a szerencsét és a pozitív energiát. A dolgozószobámba is tettem egyet, hogy fokozza a munkám sikerességét és a kreativitásomat, de egyelőre sajnos nem tapasztaltam Buddha áldásos hatását. Még az idegenvezetőm hívta fel rá a figyelmemet, hogy az egész alakos Buddha szobrok nagyobb hatással rendelkeznek, mint amelyek csak egy fejet ábrázolnak. Milyen jó megérzésem volt, hogy csak egész alakos szobrokat vettem, fejet ábrázolót nem.

Tudatosan elhelyezni a szobrokat, az még rendben van, na de áldozatot mutatni be nekik?

Ezekkel nem is volt gond, hiszen csak egyszer kellett kitalálni, hogy hol lesz a szobrok helye, de a további teendőktől egy kicsit húzódoztam, bevallom. A Buddha szobrokat ugyanis kellő tisztelettel kell kezelni, nem csak úgy kitenni a polcra és kész. Ha igazán biztosra akarunk menni, akkor nem csak tiszteljük a szobrot, hanem fel is ajánlunk neki valamit, például mécsest, füstölőt, virágot vagy vizet. Ez nekem már egy kicsit sok volt, mert én nem vagyok buddhista, ezért furán érezném magam, ha időről időre egy tál vizet vagy egy csokor virágot helyeznék a szobrok lába elé. Természetesen itt is minden szimbolikus, a virág a szépséget és a mulandóságot jelképezi, a víz a jóságot, az erényt és az elme tisztaságát jelenti, a gyertya az elme és a szív sugárzását, míg a füstölő a békességünket jelképezi. Azt bevallom, hogy beszélgetni szoktam néha a kis Buddha hadseregemmel, illetve ezt nem nevezném beszélgetésnek, csak informálom őket, hogy na már megint szakad az eső, hogy a fene egye meg vagy hogy sajnos elfogyott itthon a vörösbor.

Buddha és az ő szobrai

Az sem mindegy, hogy melyik Buddha szoborral van dolgunk, ugyanis nem csak egy változata létezik Buddhának. Én első ránézésre meg nem mondanám, hogy ezek mind Buddha szobrok, pedig de. Először is ott van a Gyógyító Buddha, aki megvilágosult lény mivoltából fakadóan empatikusan segít minden élőlénynek. Megvéd a betegségektől és kórságoktól, ezen kívül pedig a három legrosszabb dologtól, amik a betegségekhez és veszélyekhez vezetnek: a túlzott ragaszkodástól, a gyűlölettől és a tudattalanságtól. Még jó, hogy vettem egy ilyet, mert gyakran rám fér a segítség, valljuk be. Zambalát sajnos nem vettem, pedig ő a gazdagság istene, úgyhogy jól jönne. Zambala hoz erkölcsi tisztaságot, szerencsét, hosszú életet és intelligencianövekedést az emberek életébe. Ez a figura legtöbbször egy pocakos férfialak, mongúzzal a kezében, pénzeszsákon üldögélve. Minden Buddhák anyját megvettem szobor formában, úgyhogy Zöld Tara a kandallópárkányomat díszíti. Ez a szobor a kegyelem és együttérzés istennője, aki gyönyörű nő képében pártfogol minden elesettet és rászorulót. Az alatta lévő lótusz trón a világot szimbolizálja, de a lélek jelképe is. Csenrézi, Buddha után a második legkedveltebb istenség az őszintén, tiszta szívből másokért cselekvők istene, ezért szokták négy karral ábrázolni, mert a szeretet mindenhol ott van. A számomra kimondhatatlan nevű Shakjamuni maga Buddha, vagyis Siddhartha Gautama. Buddha a megvilágosodás és a teljesség megtestesítője, mert elérte a megvilágosodást az élete során, a meditációk következményeként. Egy külön szobor az áldó Buddhát ábrázolja, aki kitartott tenyérrel védi magát. A jövőbeli Buddha megtestesítője Maitréja, aki az erény ösvényére segít rátalálni. Zöld Tara párja, a Fehér Tara a másik női isten, aki a hosszú élet mellett a termékenység és az anyaság istennője is. A Buddha szobrok többségétől eltérően az utolsó, vagyis Mahakala egy haragos istenség, aki szörnyeket és démonokat győz le.

Hihetetlen volt, hogy ennyi szobor van és ezek mind mást szimbolizálnak. Az idegenvezetőm hangsúlyozta, hogy önmagukban a szobrok nem vallásos bálványok, csak emlékeztetik az embereket Buddha tanításaira. Nagyon érdekes volt a nepáli utam és bár a konyhát és a kultúrát megismerni mentem, kis kiegészítésként a Buddha szobrok jelentésébe és szimbolikájába is bepillantást nyerhettem.